E vitamin - zsírban oldódó vitamin - 6.rész

Tokoferolok: Számos E-vitamin hatású vegyület ismert, így az alfa-, béta-, gamma-, és delta-tokoferol, valamint a szintetikus úton előállított észter-származékok, pl. tokeferol-acetát.

Az emberben a tokoferol hatása kevéssé ismert, hiánya nem okoz jellemző tüneteket. A tokoferolok könnyen oxidálódnak, miközben antioxidáns hatást fejtenek ki, így megakadályozzák a többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációját. Biológiailag a D-alfa-tokoferol a leghatásosabb.

A vegyes táplálék E-vitamin tartalma nagymértékben függ az elfogyasztott zsír mennyiségétől és minőségétől (állati zsír, vagy növényi olaj). A többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag étrend mellett nagyobb az E-vitamin szükséglet. 1 g többszörösen telítetlen zsírsav, 0,5-0,8 mg-al növeli a tokoferolszükségletet.

Embernél nem fordulnak elő hiánytünetek, mert a normális vegyes étrend tartalmazza, illetve az egészséges szervezet ezekből képes előállítani a neki szükséges mennyiséget.

E-vitaminban gazdagok a növényi olajok, zöldnövények, gabonamagvak, de főleg a csíráztatott magvakból nyert olajok.

Az E-vitamin (tokoferol formában) jellemző mennyisége 100g élelmiszerben:

• gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények: 0,1-12 mg
• száraztésztákban: 0-0,6 mg
• sajtos, túrós sütemények: 0,05-1 mg
• diós, mákos sütemények: 0,3-3 mg
• zöldség, gyümölcs: 0-3 mg
• vaj, margarinféleségek, szalonna, növényi olaj: 0,5-84 mg
• húsok, húsipari termékek: 0,5-2,5 mg
• halak: 0,2-3,5 mg
• tej: 0,1-1,6 mg
• túrók, sajtok: 0-1 mg
• tojás: 0,5-1,5 mg

Forrás: wikibooks

D vitamin - zsírban oldódó vitamin - 5. rész

A kalciferol (gyűjtőnév) több azonos biológiai hatású, de kémiailag egymástól különböző anyagot jelölnek vele. Először a csukamájolajról állapították meg, hogy gyógyítja az angolkórt, majd a napfénnyel besugárzott táplálékról is megállapították ugyanezt. Az utóbbiból kristály formájában előállított anyagot D₁-vitaminnak nevezték el, mely kalciferolt és lumiszterint tartalmaz. Az erősebb hatású kalciferol a D₂-vitamin nevet kapta. A további kutatások még egy anyagot fedeztek fel, a 7-dehidrokoleszterint, amely a bőrben ultraibolya sugárzás hatására, D₃-vitaminná alakul. Az állati eredetű élelmiszerek D₃- és D₂-vitamint, a növényi eredetűek D₂-vitamint tartalmaznak.

A D-vitamin-hatású vegyületek szteroidszármazékok. Táplálkozás-élettani szempontból a D₂-(ergokalciferol) és a D₃-(kolekalciferol) vitamin jelentős. Biológiai hatásukat tekintve aktívabb a D₃-vitamin, amely a bőrben az ultraibolya sugárzás hatására keletkezik, előanyagából a 7-dehidrokoleszterinből. Ez előbb a májban, majd a vesében alakul tovább, az aktív 1,25-dihidroxi-D-vitaminná (kalcitriollá).

A D-vitamin elősegíti a kálcium és foszfor felszívódását a bélcsatornából, és közvetlenül befolyásolja a csontképződést.

A szervezetbe kerülő egyes idegen anyagok (ólom, kadmium), valamint egyes gyógyszerek növelik a vitaminszükségletet. A legbőségesebb kalciferol-források, a halmájolajok, máj, tojás, tej és tejtermékek, de egyes élelmiszereket (pl. gyermektápszereket, tejtermékeket, margarinokat) is D-vitaminnal dúsítanak.

Hiánya gyermekekben angolkórt, felnőttekben csontlágyulást okozhat, de az általános tüneteken túl, a vesekőképződés veszélye is fennáll.

Az D-vitamin (kalciferol formában) jellemző mennyisége 100g élelmiszerben:

• gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények: nem jellemző
• száraztésztákban: 0-0,4 μg
• zöldség, gyümölcs: nem jellemző
• vaj, margarinféleségek: 0,5-7,5 μg
• húsok, húsipari termékek: 1-4 μg
• halak: 0,5-10 μg
• tej: 0,05-0,3 μg
• tojás: 5-25 μg

Forrás: Wikibooks

Zsírban oldódó vitaminok - A vitamin - 4.rész

Retinol. (régi nevén: axeroftol) A táplálékkal bevitt retinol gyakorlatilag teljesen felszívódik. A provitaminok vitaminná történő átalakítása során a béta-karotin kb. egyhatoda, az egyéb karotinoknak csupán az egytizede alakul át retinollá. Mivel a karotinok fontos szerepet töltenek be a szükséglet kielégítésében, bevezették a retinolekvivalens fogalmát. A retinol-ekvivalens a hasonló kémiai szerkezetű, azonos biológiai hatású vegyületek közös neve. A legfontosabb A-vitamin hatású vegyületek: a retinol, retinal, és provitaminok: alfa-, béta- és gamma-karotin, egyéb karotinoidok. Biológiailag a legaktívabb a béta-karotin.

Az A-vitamin szükségletet a vegyes táplálkozás fedezi. A szükséglet növekedésével kell számolni a zsíremésztés, felszívódás zavarai, vagy számos idegen anyag, gyógyszer fogyasztása esetén.

A túlzott A–vitamin bevitel súlyos toxikus tüneteket okoz.

Az A-vitamin hiánya a korai szakaszában az ún. farkasvakságot okozza, amikor szürkületben, vagy gyenge világítás esetén látászavar következik be. Az A-vitamin nélkülözhetetlen a szemideghártya (retina) fényérzékeny anyagának, a látóbíbornak a felépítésében. Nevét is innen kapta. Jellemző még az A-vitamin hiányra a hámszövet-, könnymirigy-elsorvadása, a verejték- és faggyúmirigyek megbetegedése, a bőr kiszáradása, a szőrzet és a hajszálak törékenysége, kihullása. Gyermekeknél a csontosodási folyamat sérülése következtében növekedési zavar is bekövetkezhet.

A felnőtt ember napi szükséglete kb. 1,5 mg, terhesség és a szoptatás ideje alatt 2,0-2,5 mg. Túladagolás esetén hipervitaminózis: sárgás bőrszín, hajhullás, bőrgyulladás stb. léphet fel.

A-vitamint a máj, vese, szív, tojássárgája, tengeri halak, tej és tejtermékek tartalmaznak, A-provitaminokat: a répában, parajban, kajszibarackban, kelkáposztában, sárgadinnyében, sütőtökben, paradicsomban, pirospaprikában találunk.

Az A-vitamin (retinol formában) jellemző mennyisége 100g élelmiszerben:

• gabonafélék, hüvelyesek és örleményeik, kenyerek, péksütemények: nyomokban
• száraztésztákban: 0-0,04 μg
• sajtos, túrós sütemények: 5-50 μg
• zöldség, gyümölcs: 0-0,01 μg
• vaj, margarinféleségek: 250-650 μg
• húsok, húsipari termékek: 0,3-70 μg
• májak, májkészítmények: 1500-11600 μg
• szív, vese és készítmények: 5-500μg
• halak: 10-60 μg
• tej: 30-100 μg
• tojás: 350-600 μg

Az A-provitamin (karotin formában) jellemző mennyisége 100g élelmiszerben:

• gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények: 0-1,5 mg
• száraztésztákban: 0-0,04 mg
• sajtos, túrós sütemények: 0 mg
• zöldség, gyümölcs: 0,1-12 mg (felső érték a sárgarépa)
• vaj, margarinféleségek: 0,2-0,5 mg
• húsok, húsipari termékek: nem jellemző
• halak: 0,5-2 mg
• tej: 0,005-0,1 mg
• tojás: 0,5-1,2 mg

Nagy mennyiségű A vitamin

Az amerikai R. Adams és F. Murray hívta fel a figyelmet a nagy mennyiségű A-vitamin szükségességére. De rákos betegeknél nem javasolható. Szerintük a szennyezések és a nem természetes életkörülmények (permetezőanyagok, nehézfémek, más mérgező anyagok, ételadalékok, nitrátok, ételallergia, stb.) miatt szervezetünk több A-vitamint igényel, mint amennyit felveszünk.

Még egy egészséges ember is csak nehezen tudja biztosítani a megfelelő mennyiséget. A táplálékkal felvett béta karotin egyharmada szívódik csak fel és annak is csak a fele válik A-vitaminná. Igen jelentős mennyiségű sárgarépa, zöld leveles saláta, csukamáj olaj, tojássárgája tudja csak pótolni. A májkrémekben, májban is van jelentős mennyiség.

Vitaminhiányos felnőtteknél napi akár 15.000 - 20.000 IU, lehetőleg természetes kivonatú A-vitamin is szedhető, 100 mg E-vitaminnal, valamint C-, D-vitaminokkal, B-vitaminok teljes skálájával kombinálva, de vassal együtt szedni nem ajánlatos, mert a vastabletta az E-vitamin hatását megakadályozza. Az ennél nagyobb mennyiségű A-vitamin fejfájást okozhat.

Forrás: Wikibooks

A vitaminok felfedezése, kísérletek - 3. rész

Az 1910-es években jutott el a tudomány odáig, hogy az évszázados tapasztalatokat összegezze. A tápláléknak az energiát szolgáltató tápanyagokon, az ásványi sókon és a vízen kívül egyéb járulékos anyagokat is kell tartalmaznia. Ezeket az anyagokat Kazimierz Funk lengyel biokémikus nevezte el vitaminoknak 1912-ben.

Kísérleti úton megállapították, hogy a patkányok zavartalan fejlődéséhez legalább két ilyen anyagra van szükség. Az egyik zsírban vagy zsíroldószerekben, a másik pedig vízben oldódik. Ekkor nevezték el az elsőt A-, a másodikat B-vitaminnak.

A vízben oldódó vitaminról kiderült, hogy a skorbutra hatástalan – tehát kell lennie egy harmadik vízben oldódó anyagnak is. Ezt nevezték el C-vitaminnak.
Majd az A-vitaminról állapították meg, hogy két vitamin keveréke.

A csukamájolaj több órán át 100 C°-on tartva elveszti szaruhártyafekély (xeroftalmia) gyógyító hatását, de az angolkórra még így is hatásos, ezért ezt D-vitaminnak nevezték el.

Később a harmadik zsírban oldódó anyagot E-vitaminnak nevezték, majd a K-vitamin következett. Ezzel majdnem egy időben felfedezték, hogy a B-vitamin sem egységes, így jutottak a B1-vitamin, majd később a hevítési kísérletek után a B2-, B6-, és B12-vitaminok felfedezéséhez.

Találtak még más alkotórészeket is, amelyek kémiai szerkezetét már ismerték, ezeket kémiai nevekkel látták el (pl.: biotin, nikotinsav, pantoténsav), de emellett B-komplexen belüli számmal is (sőt, egyeseket több jelöléssel is, pl. biotin: B7-vitamin, H-vitamin). Később természetesen a többi vitamin szerkezetét is meghatározták.

Forrás: Wikibooks

A vitaminok két fő csoportja - 2 rész.

A vitaminokat oldhatóságuk alapján két nagy csoportra oszthatjuk:

1. Zsírban oldódó vitaminok,
2. Vízben oldódó vitaminok.

A két csoport tagjai között aligha van vegyi rokonság, de a vízben oldódó B- és C-vitaminok között sem találunk ilyet. A szervezet számára azonban mindkettő szükséges, a szervezet védekező mechanizmusát erősítik. A vitaminok élettani hatására leginkább hiányuk (az avitaminózis) esetén fellépő betegségekből következtethetünk.

Forrás: Wikibooks

A vitaminok - 1.rész

A vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulájú anyagok, biológiailag aktív szerves vegyületek.

Az emberi szervezetbe a vitaminokat a táplálékkal kell bevinni.

A szervezetben egyes vitaminok kémiailag hasonló szerkezetű anyagból, az elővitaminokból (provitaminok) képződnek. A vitaminban hiányos táplálkozás esetén kóros tünetek jelentkezhetnek.

Enyhébb esetben a vitaminszegénység (hipovitaminózis), súlyosabb esetben vitaminhiány (avitaminózis) léphet fel.

A vitaminok túlzott bevitele is káros lehet, ilyenkor hipervitaminózis jelentkezhet, pl. vitamintabletták mértéktelen szedése esetén, ami szintén súlyos betegségtünetekkel járhat. Az élelmiszerekkel (gyümölcsökkel, gyümölcslevekkel, zöldségfélékkel, stb.) bevitt C-vitaminra ez nem vonatkozik, mert a felesleg kiürül a szervezetből.

A C-vitamin tabletták szükségleten túli fogyasztása viszont káros is lehet. A vegyes táplálkozás általában fedezi a vitaminszükségletet, de az étrend összeállításánál nem csak arra kell törekedni, hogy a táplálék nyersanyaga vitaminban gazdag legyen, hanem figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ételek elkészítése során - főleg a hevítés hatására - a vitaminok 10-50 százaléka is elbomolhat, elveszhet.

Az egészséges szervezet működéséhez azonban nemcsak vitaminokra, hanem ásványi anyagokra, kofaktorokra és nyomelemekre is szükség van.

Forrás: Wikibooks

Sportolás idős korban

Agysejtek karbantartása.

Van egy idős házaspár ismerősöm(70 év) akik váltig állítják a napi rendszeres olvasás a séta és az úszás úgy karban tartja az ember testét mint a vitaminok. Annyi gyümölcsöt nyers zöldséget amit meg kéne enniük egy nap azt már a fogaik sem nagyon bírják ezért kiegészítik az étrendjüket. De csak annyival amennyit a nyugdíjas pénztárca enged.
Az úszás nem terheli az izületeiket, az olvasás a pénztárcát. Könyvtárba járnak.
Egy tanulmány szerint akik fenntartották a mozgásra szánt idő mennyiségét idős korban is, amit már fiatalon megszoktak, azok idősen is jobb emlékező tehetséggel, tanulási képességekkel rendelkeztek. Nem futottak több kilómétert félre ne értsen senki. A rá szánt idő volt a fontos. Ami a mai korból nagyon hiányzik. Pedig lehetne mit tanulni elődeinktől is és beépíteni a kor új vívmányaiba az ő tudásukat.

Testtömeg index

Aki nagyon vigyáz az alakjára és egészségére annak biztos jól jön hogy meg tudja nézni a testmagasságához milyen testtömeg a legideálisabb. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani az alábbi táblázattal. Természetesena férfiak és a nők más értékek szerint vannak.

Testtömegindex táblázat: Férfiak.

Testtömegindex táblázat: Hölgyek.

C vitamin

Szerepe:
A csont és kötőszövet növekedésben, sebgyógyulásban, vörösvérsejtek érlelésében, az ellenálló-képesség növelésében vesz részt.

Fő forrása:
Friss gyümölcsök, savanyú káposzta, citrom, sóska, fekete ribizli, zöldpaprika, burgonya, paradicsom.

Hiánya:
Skorbutot (fogak elvesztése, vérzés, fogíny-gyulladás) okoz.

Ajánlott napi mennyiség:
60 milligramm

B12 vitamin

Szerepe:
Serkenti a vörösvérsejtek érését, az idegi működést.

Fő forrása:
Tojás, tej, hús (főleg marha és disznó), élesztő, búzacsíra, ementáli sajt.

Hiánya:
Súlyos vérszegénységet, gyengült látást, bizonyos elmegyógyászati rendellenességeket okoz.

Ajánlott napi mennyiség:
2 mikrogramm

B1 vitamin

Szerepe:
Fontos a szénhidrát-anyagcserében, az idegek és a szív működésében, az idegsejtek anyagcseréjében.

Fő forrása:
Teljes kiőrlésű gabonák, a belőlük készített ételek, burgonya, hüvelyesek, dió, mogyoró, gesztenye, paraj, paradicsom, cékla, káposzta, sárgarépa, uborka, saláta, barna rizs, sajt.

Hiánya:
Szívelégtelenséget, fáradságot, idegességet, gyengeséget okoz.

Ajánlott napi mennyiség:
1,2 milligramm

K vitamin

Szerepe:
A normális véralvadáshoz kell.

Fő forrás:
Disznóhús, máj, növényi olajok, paradicsom, kelkáposzta és más főzelékfélék tartalmazzák.

Hiánya:
Vérzéshez, lassabb véralvadáshoz vezet.

Ajánlott napi mennyiség:
65 mikrogramm

E vitamin

Szerepe:
Védi a májat, erősít-regenerál, fontos a hormontermelésben, a termékenység vitaminja, ezért szexuális és nemi fejlődési zavarok gyógyítására használják.

Fő forrása:
Van a növényi olajokban, csírázó magvakban, dióban, mákban, mandulában, mogyoróban, gesztenyében, szójában, petrezselyemben, parajban, zellerben.

Hiánya:
Vörösvérsejt és idegi károsodásokhoz vezet.

Többlete:
Megnöveli a szervezet K-vitamin igényét.

Ajánlott napi mennyiség:
10 milligramm

D vitamin

Szerepe:
Segíti a kalcium és a foszfor felszívódását, ásványok beépülését a csontokba - ez hat a csontnövekedésre és gyógyulásra.

Fő forrása:
Megtalálható halmáj-olajokban, tojássárgájában, élesztőben, búzacsírában, csiperkegombában, zabpehelyben. Napfény hatására a bőr is termeli, ezért kell a gyerekeket kiskorukban napra engedni, mert ez biztosítja számukra az egészséges csontfejlődést. Napi fél óra napozás ajánlott.

Hiánya:
Rendellenes csontnövekedéshez, gyermekekben angolkórhoz vezethet.

Többlete:
Hányingert, fokozott vizelet-elválasztást, bőrviszketést, idegességet, szomjúságot okoz.

Ajánlott napi mennyiség:
10 mikrogramm

A vitamin

Szerepe:
Részt vesz a normális látás fenntartásában, a hámsejtek (bőr, légutak, gyomor, bélcsatorna) védelmében, véd a fertőzések ellen.

Fő forrása:
Vitamin formájában a halmáj-olajok, marhamáj, tojássárgája, vaj és a tejszín tartalmazza. Kation formájában (a bélben alakulnak A-vitaminná) tartalmazza: sárgarépa, sütőtök, paraj, sóska, paradicsom, cékla, kelkáposzta, zöldborsó, zöldbab, petrezselyem, zeller, barack, csipkebogyó, sárgadinnye. Mivel vízben oldódik a felszívódásához zsiradék szükséges. A főzelékeket érdemes olajjal készíteni, a zöldségeket pedig vajas kenyérrel enni.

Hiánya:
Szürkületi vakságot, sőt teljes vakságot okozhat

Többlete:
- az sem jó, ha túl sok jut szervezetünkbe, mert az fej és izületi fájáshoz, bőrhámláshoz, a lép és a vesék megnagyobbodásához vezet.

Ajánlott napi mennyiség:
900 mikrogramm